2010. november 22., hétfő

A Békás-szoros

Ahol a sziklák az égig érnek, és csak szűk utat engednek a vándornak, valahol Székelyföldön: a Békás-szoros. Lenyűgöző látvány, ahogy a kőfalak a magasba törnek, s tövükben állva még kisebbnek érzi magát az ember, miközben a Békás-patak könnyedén szalad végig a szurdokban.



Érdemes gyalog végigsétálni a szoroson, autóból nem az igazi… Némiképp rontják az élvezetet az árusok csúnya sátrai meg az a tény, hogy ez voltaképpen autóút, s van rajta forgalom, ezért pedig ajánlatos figyelmesen közlekedni, de a látvány kárpótol a kellemetlenségekért.

A Békás-szoros Gyergyó, sőt egész Erdély legismertebb természeti látnivalóinak egyike, a helyi nemzeti park része. A legegyszerűbben Gyergyószentmiklós felől közelíthetjük meg, elhaladva a Gyilkos-tó mellett. A járművünket hagyhatjuk a szoros bejárata előtti parkolók valamelyikében (ezek ingyenesek); ha látjuk az Oltár-kőt, tetején a kereszttel, már tudhatjuk, jó helyen járunk.


A szerpentin minőségét ugyan rendszerint úthibák rontják, ám ezen a szakaszon úgysem rohan az ember. Biciklivel viszont pont emiatt kicsit bajosabb feljutni, nem is nagyon látni kerékpárosokat.
A szoroson átsétálni átlagos erőnlétű embernek nem megerőltető, de arra tanácsos ügyelni, hogy legyen bőven hely a fényképezőgép memóriakártyáján. 





Ha hosszabb túrára vágyunk, felfedezhetjük a Kis-Békás-szorost is, mely a „nagy” szurdokból egy kis, feltűnés és korlát nélküli hídon át közelíthető meg. A Kis-Békás talán még a nagytesónál is szebb, de esős időben számíthatunk arra, hogy a bő vizű patak miatt szárazon nem juthatunk messzire, s ilyenkor a sodrás is igen erős tud lenni.

A Békás-szoros „elsőbálozóknak” – azaz olyan utazóknak, akik először járnak a környéken – kihagyhatatlan élmény.